A Villány-Szekszárd METRÓ
Az úgy kezdődött, hogy hordómintázgatva ültünk éppen a Bock Pince legmélyebb bugyraiban, és Tamás Robit, a pincészet sommelier-jét hallgattuk. Ekkor egy, majd aztán még több morajlás jött a föld alól, ami elég anakronisztikusan hatott. Pár morajlás után (a megkóstolt tételek számától nem függetlenül) az a poén jött ki a számon, hogy „mi van, építitek itt valahol a négyes metrót?” Robi rövid gondolkodás után kajánul azt felelte: „tulajdonképpen igen.”
Írta: Bányai Gábor Botond
Ez kíváncsivá tett. A Bock Pince éppen csak befejezte a túrás-fúrást (meg is írtuk), mi a fene történhetett azóta, hogy újabb építkezésbe fognak? Amikor aztán odaértünk az épülő palackos érlelő/készáruraktár szélére, nem nagyon akartunk hinni a szemünknek. Valóban egy kábé metróállomásnyi földmunka szélén álltunk, az építkezés láthatóan gőzerővel haladt, és ez a látvány újabb viccet szült: „nem lehetséges, hogy az igazi négyes metrót a magyar borászokra kellett volna bízni?”
Másnap a Takler Pince következett. Idősebb Ferenccel tavaly történetesen az éppen elkészült palackos érlelőt csodáltuk meg, és tény, hogy csak a kilenc(!) órásra sikerült idei kóstolás közepe táján jutottunk arra a pontra, hogy kiderüljön: ő is építkezik megint. Hátramentünk és azt láttuk, hogy kicsit nagyobb a gödör, mint Boxinál, és ehhez még a fél hegyet is el kellett hordani. Ekkor már teliszájjal nevettünk, és megállapítottuk, hogy épül a Villány-Szekszárd metró.
De nem lenne valóban ütős ezen iromány, ha ne találnánk meg azonnal a fenti kifejezés mélyebb értelmét: a Villány-Szekszárd metrónak átvitt értelemben is tovább kellene épülnie… Tény, hogy a bormarketingben éppen ridegtartás van, de nem lesz mindig így. A két borvidéknek egészen biztosan szorosabbra kellene fognia együttműködését, hiszen mindkettő alkalmas lenne lassan a nemzetközi bortudatba történő bevezetésre is. Ehhez pedig sokkal könnyebb út vezet együtt, mint külön-külön. Tudom, hogy szentségtörés lesz amit ide leírok: ez az együttműködés akár az eredetvédelmi rendszerek egyes részelemeinek az összehangolását is jelenthetné, csak egy ötlet: mondjuk a cabernet franc ügy sikerre vitelének tárgyában.
Nem vonatkoztathatok el attól a ténytől, hogy Villányhoz milyen viszony fűz, és tudom/érzem, hogy mindkét vidék mennyire lokálpatrióta, mennyire a sajátját akarja sikerre vinni elsősorban. De – és ez meggyőződésem – a kooperáció senkinek sem árt, abban kell együttdolgozni, ami előrevisz, a többiben meg járja mindenki a saját útját.
Szerintem beszélgetni kellene róla…
